A közelmúltban Kovászna megye vezetősége közel 7 millió dollárra jogosult, mely összeget a helyi jellegű javításokra fogják felhasználni, s további 19 milliárd lejbe fog kerülni a villany bevezetése az alábbi falvakba: Málnásfalu, Málnás-fürdő, Komandó, Köröspatak, Zabola, Bölönpatak, Árapatak, Előpatak, Szitabodza, Torja. Komoly befektetést igényel Sepsiszentgyörgy újonnan létesült, hegyre telepített villa-negyedének a hálózatba való bekapcsolása is. /Több fényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2005. július 22.
Az árvizek halálos áldozatainak száma 24-re emelkedett. A kormány külön határozatban hagyta jóvá az árvíz sújtotta vidékek iskoláinak újjáépítésére, illetve javítására szükséges összegek folyósítását. A kormányhatározatban szerepelnek a kisebbségek által lakott vidékek árvíz sújtotta tanintézeteinek helyrehozatalára szükséges pénzalapok is. Így a Temes megyei Újvár, Ótelek, Gátalja óvodái és iskolái, a Kovászna megyei Zabrató, Bodzaszita, Nagyborosnyó tanintézetei részesültek segélyben. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./
2005. szeptember 21.
Szeptember 20-án idén immár ötödször öntötte el a víz Nagyborosnyó egy részét. A kiömlő víz mintegy hetven lakást érintett. A helyiek azt állították, hogy a helyi vezetők hanyagsága okozta az ismételt áradást, hiszen a legutóbbi nagyvíz után másfél hónap alatt sem voltak képesek kitakarítani, illetve mélyíteni a patak medrét. Szitabodzán húsz házat és az iskolát öntötte el a víz. /Ferencz Csaba: Ötödször önti el a víz Nagyborosnyót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
2006. május 22.
Ötven fölé emelkedett az utóbbi két hét alatt madárinfluenza vírusával fertőzött, illetve fertőzésgyanús települések száma. Romániában egy második székelyföldi faluban is találtak fertőzésgyanús háztáji gazdaságokat. Huszonötre nőtt az igazolt madárinfluenza gócok száma Brassó, Bákó, Buzau, Vrancea, Kovászna és Szeben megyékben, ugyanakkor további 26 esetben áll fenn a gyanú, jelentette be Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter. A háromszéki Szitabodza után Málnásfaluban is kimutatták a H5-ös vírus előfordulását. Jó hír, hogy az eddig fertőzésgyanúval kórházba szállított csaknem húsz személyről kivétel nélkül kiderült, hogy nem kapták el a madárinfluenza vírusát. A hatóságok egyelőre nem tudtak egyértelmű magyarázatot adni a veszélyes madárkór vírusának tavaszi elharapózására. /Félszáz madárinfluenzával fertőzött és fertőzésgyanús település. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2006. május 23.
Öt Brassó megyei településen, illetve a Kovászna megyei Szitabodzán igazolta vissza a nagy-britanniai szaklaboratórium a legveszélyesebbnek ismert H5N1 típusú madárinfluenza vírust. Pillanatnyilag 34 madárinfluenza-gócpontot, illetve 24 fertőzésgyanús helységet tartanak számon – jelentette be Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter. Megerősítették a madárinfluenza vírusának jelenlétét Segesváron is. /Igazolták a H5N1 vírus jelenlétét hat településen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2007. március 24.
Március 23-án lapzártáig Szitabodzán tíz családot telepítettek ki az áradások miatt, de több százat fenyegetett a veszély. Évek óta ismétlődő jelenség, egy-egy nagyobb eső megárasztja a Bodza vizét, mely kisebb-nagyobb mértékben pusztít a községhez tartozó Babócsa és Zabrató falvakban. A babócsai, zabratói és bodzakrasznai iskolában a veszély miatt szünetelt az oktatás is. Az elmúlt tíz esztendőben minden nagyobb esőzésnél aggódniuk kellett a szitabodzaiaknak, de a gátépítés folytatását nem sikerült kiharcolniuk a megyei hatóságoknak. György Ervin prefektus elismételte, több ízben kértek pénzt erre, de eredménytelenül. Bodzafordulón, amióta elkészült a gát, nem volt gond a folyó áradásai miatt. A prefektus elmondta, a szitabodzainál is súlyosabb a helyzet Dobollón, megkezdték a központi házak kiürítését, 18 lakásból költöztették ki az embereket, elrendelték a kultúrház és az iskola áramtalanítását. Országosan számos helyen okozott kárt a víz és a szél. /(-kas): Árvíz Szitabodzán (Víz és szél pusztított országszerte). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2007. március 26.
Gazdaságokat árasztott el, földcsuszamlásokat okozott, településeket hagyott ivóvíz nélkül és háztetőket tépett le, az ország tíz megyéjében okozott károkat a hétvégi vihar. Az árvíz 38 települést érintett, mintegy százötven ház és 800 hektár termőföld került víz alá; 28 személyt kilakoltattak. Gyergyószentmiklóson beljebb ültették az ablak melletti padsorból a gyermekeket, mert félő volt, hogy az épület előtti fenyők kitöri az ablaküveget, mondta el Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium igazgatója. Ilyen körülmények között nem lehetett folytatni a tanítást, az iskola biztonságosabb, hátsó kijáratán vezették ki a diákokat az utcára. A városban húsz fát döntött ki a szél, a Csíky-kertben 300 köbméternyi 80–90 éves fenyő dőlt ki, a temetőben többtucatnyi síremlék szenvedett kárt a rájuk dőlő fák miatt, villanyvezetékek szakadtak le. A háromszéki Bodza-vidéken és Márkosréten mintegy 150 háztartás került víz alá, három iskolában szüntették be a tanítást. A háztartások nagy része Szitabodzán került víz alá. A Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdőn tizenöt gazdaság került víz alá, a Cserna völgyén további öt lakást rongált meg az ár. Máramaros megyében háztetőket tépett le, Beszterce-Naszód megyében több tízezer köbméter fát döntött ki a viharos szél. /Emberáldozatot követelt a tomboló vihar. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
